Ken Wilber:
Világfilozófia, világpszichológia, a Kelet és Nyugat, ősi és modern szintézise

Nem arról van szó, hogy keleten több a megvilágosodott ember, hanem arról, hogy keleten a megvilágosodáshoz vezető gyakorlati hagyományok még élők, emellett elfogadottak és elérhetőek.

...A kelet és nyugat második fő különbsége – amellett, hogy a kelet nyitott maradt a kontemplatív magra, míg a nyugat nem – tehát az, amit a nyugat hozott meg, s ami keleten nincs meg sok különféle ok miatt, az, hogy a nyugat a mitikus szintről a racionálisra / mentálisra lépett, kulturális méretekben. Keleten épp most vált a kultúra tömeges méretekben a tudományos - racionális - kapitalista szintre, lásd globalizáció.

...szükségünk van mind a kelet, mind a nyugat "felvilágosodására".

...van egy alapdilemma a modern és posztmodern világban, amivel szembesül gyakorlatilag az összes mai filozófus, szociálpszichológus és bárki, aki azon dolgozik, hogy az emberiség intellektuális megértéséhez jusson. Azzal szembesül, hogy a posztmodern világban nincs a tudás megalapozásának egy egységes elfogadható módja.

Nincsenek meg a tradíció előnyei, a lehorgonyzás a múltba, a dogma, a vallásos könyvekre való biztos támaszkodás. Emellett nincs már igazi hitünk sem a tudományos materializmusban, sem a hegeli tradíció értelmében vett idealizmusban, nevezetesen, hogy egy abszolút tudás köré lehorgonyozhatjuk minden egyéb ismeretünket.

A kérdés az, hogyan tudjuk akkor megalapozni önmagunk megértését.

...Az összes keleti filozófiai és pszichológiai irányzatokban közös, hogy van egy jellegzetes különbség a nyugatiakhoz képest. Ez pedig az, hogy ezek a filozófiák kísérői, és másodlagos aspektusai a meditációs gyakorlatnak. A keleti filozófiák nem mások, mint a leírásai és magyarázatai mindannak, amit az ember a mély meditációs állapotokban tapasztal. Ezért ezek a filozófiák részei annak, amit a megszabadulás, vagy felébredés ösvényének hívunk. Ez azt jelenti konkrétan – és itt vannak hasonlóságok a platóni és neoplatóni nyugati filozófiákkal. Gondolok itt pl. A klasszikus platóni analógia, az árnyék a barlangban, és a fény a barlangon túl, mely azt jelzi, hogy az emberek az árnyékban élnek, egy olyan világban, amelyet nem ismernek, nem vizsgáltak meg, és ezért ez a világ (és az ember tudata) megvilágosodás nélküli. Platón metafórájában állítja, hogy van egy fény, amely primordiális, és bizonyos értelemben valósabb, mint az az árnyék, melyhez szokva vagyunk. Platón egész tanában azt tanította, hogy fel kell ébrednünk erre a fényre, meg kell világosodni. Platón a közhiedelemmel ellentétben nem volt duális gondolkodó, mivel azt vallotta, hogy ha egyszer megleljük a fényt, az egyben az árnyék átölelését, integrálását is jelenti. Vallotta azt is, hogy az árnyékot a fény teremti meg. Platón rossz reputációt kapott, rásütötték, hogy dualisztikus, miközben valójában nonduális és a maga korában integrált. Nyugaton a dualisztikus verziója élte őt túl, ami elég szerencsétlen, de keleten máig fennmaradtak erős, élő nonduális hagyományok. Platón maga is tanította, hogy a fénynek tudását nem lehet könyvekből megtanulni, hanem gyakorlatokból és közösségi életből. Pontosan ez a keletnek is az igazi magja, az összes nagy hagyományában, legyen az védikus hagyomány, taoizmus, neokonfúciónizmus, a buddhizmus, a zen és a többi. Mindegyiknek ilyen kontemplatív magja van. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a keleti emberek többsége kontemplatív! Csak nagyon kevés. A legtöbb keleti és nyugati vallás és gyakorlója abszolutisztikus, dogmatikus, mitikus és exoterikus. Ők maguk értik ezt, s a legtöbb keleti és nyugati tradíció megkülönbözteti az exoterikus és ezoterikus irányt, a kifelé és befelé irányultságot. Az emberek mintegy 90%-a mind keleten, mind nyugaton exoterikus, azaz kifelé irányult, és dogmatikus, nem pedig ezoterikus - befelé forduló, meditativan elmélyülő. Nem arról van szó, hogy keleten mindenki megvilágosodottan szaladgál fel s alá, ott is nagyon kevés felébredett ember van! Egyszer megkérdeztem a zen tanítómat, hogy mit gondol, hány megvilágosodott zen mester van a földön, és azt mondta, hogy kb. Tizenkettő. Talán tizenkettő, talán száz, de ezek nem milliók! Vagyis akár keleten, akár nyugaton vagyunk, nehéz valódi felébredett embereket találni, akik tele vannak tudatossággal, együttérzéssel és éberséggel, mely átsüt a munkájukon, az életükön. Keleten legalább még megvan a felébredés meditatív gyakorlata, és az emberek értik, tudnak róla, és elfogadják, sőt támogatják is. Nyugaton viszont elég rossz a meditációs elmélyülés reputációja. Ha valaki azt állítja, hogy felébredett az isteni valóságra – Jézus a tipikus példa – akkor gyakran igen nehéz helyzetbe kerül. A nagy bölcseleti tradíciók kontemplatív magja sokkal könnyebben hozzáférhető keleten, mint nyugaton. Ez tehát az első fő különbség, amit kiemelnék, a premodern kori kelet és nyugat között. A megvilágosodáshoz vezető tradíciók premodern világban jöttek létre mindenütt, s keleten mindmáig fennmaradtak. Ma is el lehet kezdeni ezeket a gyakorlatokat végezni, melyek megmutatják a fényt, a barlangon túl.

Részletek a Ken Wilber-rel készített interjúból; Világfilozófia, világpszichológia– kelet és nyugat, ősi és modern szintézise

(készítette Gánti Bence, Denver, 2004. augusztus)

http://www.integralvilag.hu/

Ken Wilberről, a világhírű integrál íróról, így nyilatkoznak a pszichológia mai, jeles szakemberei:

Ken Wilber a századunk egyik legnagyobb filozófusa, és vitathatóan minden idők legnagyobb elméleti pszichológusa. – Roger Walsh, M.D., Ph.D., a transzperszonális pszichológia egyik fő alakja, a Spiritualitás Lényege szerzője

Ken Wilber egy nemzeti kincs. – Robert Kegan, fejlődéspszichológus, Harvard Graduate School of Education.

Az 54 éves Wilber, arról is híres, hogy több, mint húsz éve elutasítja a tv, rádió és sajtó bárminemű felkérését, így az interjúkat is, (ezen időszak alatt két interjúra vállalkozott), 2004 szeptember végén mégis elvállalt egy interjút velünk, mely jelzi egy új korszak beköszöntét az ő életében is. Ez a korszak az általa évekkel ezelőtt létrehozott Integrál Intézettel, és annak gigászi online projectjével, az Integrál Egyetemmel kapcsolatos, mely elkerülhetetlenül is nyilvánosságot jelent. Minden tekintetben a frontvonalon járunk. Wilber az első ember a világon, akinek sikerült megalkotni a keletnek és nyugatnak, ősinek és modernnek, továbbá a pszichológiáknak, vallásoknak, természet- és társadalomtudományoknak, és a filozófiáknak az egységes – a helyét az akadémiai körökben is megálló – elméleti integrációját egyetlen rendszerben. Frontvonalon járunk azért is, mert élvonalbeli vállalkozásnak számít egy ilyen gigászi rendszerre egy olyan egyetemet indítani, amely nem egy városban, egy fizikai helyen és épületben létezik, hanem a hipertérben, miközben államilag akkreditált felsőfokú végzettséget tervez adni. Élvonalbeli, mert a világon először indítanak olyan egyetemet, mely teljes körűen integrált szemléletű, alkalmazva ezt a szemléletet az élet többmint húsz területére; integrál pszichológia, integrál filozófia, integrál egészségügy, integrál pszichoterápia, integrál politika, integrál üzlet, integrál művészetek, integrál ökológia, integrál spiritualitás, stb.

Ken Wilber az első olyan filozófus-pszichológus, akinek az Összegyűjtött Műveit még életében kiadták, miközben további könyveket ír. Eddig huszonöt könyve jelent meg a témában, melyet mintegy harminc nyelvre fordítottak le, ami miatt Amerika legtöbbet fordított akadémiai írójának tartják.

Első könyvét huszonhárom évesen írta, melyben megkísérelte integrálni a pszichoterápiákat – beleértve a transzperszonális irányt is – mely hamar világsiker lett. További főbb könyvei többek között:

  • No Boundary
  • Grace and Grit
  • Transformations of Consciousness (társszerzőkkel)
  • Sex, Ecology, Spirituality
  • Brief History of Everything (az egyik legtöbbet eladott könyv), és a
  • Theory of Everything (a legegyszerűbb, legrövidebb bevezető a munkájába).

Magyarul eddig a No Boundary jelent meg Határok nélkül címmel (Édesvíz, 2000), és a The Brief History of Everything, A Működő Szellem rövid története címmel (Európa, 2003). Jelenleg fordítás alatt áll a Grace and Grit.

Több weboldal is foglalkozik Wilberrel, melyek közül a fő oldalak:

Wilber a lassan felbukkanó, nemzetközi integrál "forradalom" vezető alakja. Olyan személyek olvassák könyveit, mint Deepak Chopra, Rabbi Zalman Schachter-Shalomi, Genpo Roshi, Father Thomas Keating, Peter Senge, The Watchowsky Brothers (a Mátrix c. filmre alapvető hatással voltak Wilber könyvei), Michael Murphy, Roger Walsh, Francis Vaughan, Alex Grey, Al Gore, Bill Clinton, és itthon Szász Ilma.

Pszichológiai szemmel nézve az integrál szemlélet az „ötödik erő”, ha a pszichoanalízis volt az első, a behaviourizmus a második, és a humanisztikus pszichológia a harmadik. Hazánkban csak az elmúlt években vált ismertté a negyedik ág, a transzperszonális pszichológia, miközben a világban lassan elkezdett kibontakozni az ötödik – az integrál pszichológia, mely a spirituális integráció mellett nem kevesebb, mint többek között az összes eddigi pszichológia integrációja elméleti szinten (beleértve az előző négy nagy irányt, így a transzperszonálist is). Spirituális szemmel nézve az integrált rendszer néhány fő vonal meghúzása mentén rendet tesz a piacon kínált számtalan technika és meditációs, önfejlesztési módszer területén, és segít kibékíteni az ego / egotalanság, önérvényesítés/lemondás dilemmát.

A filozófia, a természet- és társadalomtudományok szempontjából pedig harmonikus és ésszerű kapcsolódást teremt e területek között is.